Milyen hosszú legyen egy élménybeszámoló? Egyszerű, amennyi élmény kikívánkozik az emberből. Ugyanis abból Prágában biztosan nem volt hiány. De csak szépen, sorjában. A száztornyú város nem adta magát könnyen. Holle anyó úgy döntött, még tart egy tavasz előtti nagy porolást, és megörvendezteti a DéHás tagszervezeteket, meg a sok jóembert.
Így hát hóban, szélben, megfagyva bár, de törve nem, nekivágtunk az útnak. A banda már a buszon elkezdett (szó szerint) összerázódni, és még Brünnben is csatlakoztak hozzánk ketten. Az égiek kegyesek voltak a jugyikosokhoz: pontosan érkeztünk, fennakadás nélkül. Sajnos a többieknek nem volt ekkora szerencséjük. A szobák elosztása kisebb misszió volt, de mindenkinek jutott hely, hogy álomra hajtsa fejét a Větrník kollégiumban. Az esti koncertet az Undermind együttes biztosította, akik felpörgették a Blanice koleszon a hangulatot. Már maga a helyszínre jutás is izgalmas volt, hiszen nincs is jobb csapatépítő az egy órás villamos-metró-busz útnál. Főleg, ha az ember elhiszi magáról, hogy ereiben a márciusi ifjak vére folyik, és nem szégyell rázendíteni egy-két nótára. A jó lovas katonának, Által mennék én a Tiszán…visszhangozták a prágai metró falai.
Másnap várt minket az Óváros. Ki mosolygósan és frissen, ki kevésbé, de szép számban vágtunk neki az egész napos lábkoptatásnak. Miután megérkezett az elveszett idegenvezetőnk, körbesuhantunk a nevezetes helyeken, királyok és szentek nyomát követve. A Márciusi Mulatságok nemcsak a fergeteges bulik színhelye, hanem a megemlékezés is. A koszorúzás a szokásos helyen, II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál zajlott le, ahol a DH tagszervezetei közösen tették tiszteletüket. Sor került a csoportképekre, majd a program szabadabb része következett. Közös estebéd az U Medvítku vendéglőben és sörfőzdében, mert Csehországot nem lehet cseh sör nélkül elhagyni. A hosszú napot hosszú éjszaka követte, a magyar buliban reggelig roptuk a táncot, ami másnap meg is látszott az álmos arcokon. Csak érjünk már haza!
És a tanulság számomra? Prága szép térkép nélkül is, ha van, aki az ember lányát elnavigálja mindenhova, a listákból mindig jobb, ha van egy pót-pót, a késés a program szerves része, a jókedvű emberek pedig a kirándulás lelke. Ennyi bölcsesség egy ilyen fárasztó és tartalmas hétvége után elég is.
Zsófi
2012. november 7-én a Közép-európai Tanulmányok Kara és a Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) akadémia

i estre invitálta a nyitrai magyar diákságot, melynek vendége dr. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete volt.
A találkozás célja az volt, hogy a diákok közelebbről megismerkedjenek a Nagykövet Úr munkásságával.
Az est házigazdája Nagy Gábor volt, aki a Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézet doktorandusza, illetve a JUGYIK egyik korábbi elnöke.
Az esemény három témakör mentén szerveződött, elsősorban a szlovák – magyar kapcsolatokról esett szó, illetve a szlovákiai magyarok mindennapjait érintő
problémákról. Második témakörként a magyarországi belügyek kerültek a fókuszpontba, s végül, de nem utolsó sorban az aktuális külügyi kérdéseket boncolgatták a résztvevők.
A Nagykövet Úr nyitottsága lehetővé tette, hogy az est családias és kötetlen hangulatban teljen, amelyet a beszélgetés után feltett kérdések száma is megerősített.
Ági
A Gímesi Autokempingben 2012. szeptember 11-én ért véget a XXXI. Gímesi Művelődési Tábor-Gólyatábor. Idén is, mint ahogy a tavalyi év szeptemberében, igyekeztünk a gólyákhoz testhezálló programot felállítani. A diákok betekintést nyertek az egyetemi rendszer működésébe, tájékoztatást kaptak a külföldön való tanulás lehetőségeiről, diákklubokról, és mindemellett persze volt színház, csapatversenyek, improvizációs játékok, kiállítás, történelmi, irodalmi, fizikai előadások, tájfutás, kézműveskedés, lélekbúvár sarok és természetesen a kihagyhatatlan avatás a gólyaesküvel.
A legutóbbi Gímesi Művelődési Tábor a résztvevők egybehangzó véleménye alapján elképesztően jól sikerült. A programok változatosak voltak,a társaság fenomenális, a hangulat vidám, a bulik…na azokról regélni lehetne. No, de nézzük egy kicsit bővebben!





